kalocsai érseki palota: Benedek érs. (1241-54) idejére tehető az első kőből épült várkastély Kalocsán. A kk., terméskő kockából rakott falak maradványai jól felismerhetők a ~ Ny-i szárnyának alapjánál. Az érs. vár jelentősége a 15. sz-ig fokozatosan nőtt, falai közé időnként kir. őrség került. 1526: a mohácsi csatában meghalt Tomori Pál érs. Az érs. várat 1529: török csapatok foglalták el, másfél évszázadon át használták, majd kiűzésükkor, 1686: felgyújtották. A kk. vár romjain már az első 18. sz. érs-ek megpróbálták az érs. lakot újjáépíteni, de az építkezés anyagi források híján csak nehézkesen haladt. Csáky Imre érs. (1710-32) idején fölépült a tornyos bástyákkal ellátott palota és annak gazd. épületei is, de 1775: bécsi parancsra az erődítményre emlékeztető épületet le kellett bontani. 1773: Batthyány József érs. (1760-76) →Oswald Gáspár Piar-t bízta meg az új ~ tervezésével. 1775: megkezdődtek a munkák, az építkezés nagyobb része Patachich Ádám érs. idejére (1776-84) esett. Az U alakú barokk épület középső része és K-i szárnya 1783: készült el, több helyiségét Franz Anton →Maulbertsch freskói díszítik. Főbb látványosságai a díszterme, a kvtár eredeti berendezésű, barokk olvasóterme, az érs. magánkápolna, a reprezentatív vendégek fogadására szolgáló ún. kabinetszoba, melynek viaszberakásos, intarziás faborítása iparműv. érdekesség. A Ny-i szárny Kollonich László érs. (1787-1817) idején épült. A ~t Haynald Lajos érs. (1867-91) rézzel fedette, s botanikus kertet alakított ki több üvegházzal. Liszt Ferenc többször lakója volt a ~nak, emlékét őrzi a díszteremben található zongora. Az épület 2000: is az érs-ek lakóhelye, itt működik a Főegyhm. Hivatal, a Főszegyh. Kvtár s az Érs. és Főkápt. Levtár. La.A.

Winkler Pál: A kalocsai érs. kastély és főszegyh. kvtár tört. Kalocsa, 1932. - Műv-tört. Értes. 1957:103. (Mojzer Miklós: Architerctura Civilis. Iskolás műv. XVIII. sz. építészetünkben. I. Az elmélet és az iskolázás. II. Oswald Gáspár.) - TKMK 524.